Eger, dr. Kemény Ferenc Sportcsarnok, 400 néző. Vezette: dr. Kozák, Wenzel.

 

Eger: KŐRIZS -  LEZÁK 5, Padla 3, KISS G. 3, KOCSIS 3, PÁLOS 5, Szabó P. 7/4. Csere: Repóth (kapus), Pánczél 1, SZILÁGYI 3, Zalai 4, Nyeste, Menyhárt. Edző: Csík János.

 

Kábel SE: Varga Á. – Bécsi, Széles 1, SZÉKELY 6, Piroska 2, Varga J. 1, Szabó A. 1. Csere: Síró (kapus), Kajdy, TIHANYI 2, Dóczi 2, BÁN 4/2, Kottán 1, György, Petrovszki. Edző: Kedves László.

 

Hétméteresek: 4/4, ill. 3/2. Kiállítások: 4, ill. 8 perc.

Az eredmény alakulása: 6. perc: 4-0, 14. perc: 9-3, 18. perc: 11-7, 22. perc: 15-8, 34. perc: 24-13, 42. perc: 29-15, 50. perc: 33-16.

 

Két új játékosával – Dóczi Dávid és György Dániel igazolását sikerült elintézniük gyors tempóban a kábeles vezetőknek – a csatasorban, illetve már Savón nélkül vette fel a harcot a balassagyarmati alakulat a csoport éllovasa ellen. Az elején egyáltalán nem találták a ritmust az Ipoly-partiak, pontosabban hiába dolgozták ki a helyzeteiket, a nagytermetű Kőrizs kapus eszén nem tudtak túljárni. Egri oldalon ebben az időszakban elsősorban a szélsők „mozgolódtak”, jobb oldalról Lezák, balról pedig Pálos talált be kidolgozott akciót követően. Az első kábeles gólra a hetedik percig kellett várni, ekkor Széles egy betörés után találta meg a kicsinyke rést a hálóőr és a kapufa között.

Ezután fokozatosan talált magára Kedves László alakulata, és jól bírva az ellenfél által diktált hatalmas tempót, szívósan zárkózott. Székely például olyan bombagólt suhintott a felső sarokba, hogy arra a legnagyobb ínyencek is csak csettinthetnek. Sőt, Bán egy ügyes szélső góljával már csak négy volt a különbség, míg Tihanyi egy befutást követően kettős emberhátrányból talált be. A félidő hajrájában aztán a rutinosabb játékosok vezérletével a hevesi megyeszékhely legénysége biztosabbá tette az előnyt.

A szünetben Csík János feltehetően még nagyobb fordulatszámra kapcsoltatta az egri „motort”, mert úgy megindultak a fiai, hogy negyed órán keresztül csak három alkalommal engedték meg, hogy a nógrádi társaság megzörgesse a hálójukat. Ezzel szemben Szabó Péter büntetőkből, Zalai és Kocsis lerohanásokból, Szilágyi a beállós posztról növelte a „fórt”, miközben Síró tehetetlenül szedte ki a labdákat sorra a gólvonal mögül. Hozzá kell tenni, a két játékvezető is igen szőrös szívű volt, mert az egriek több súlyosabb szabálytalansága miatt szemet hunytak, de a mások oldalon hasonló fejleményeket keményen büntettek – és bizony a vendéglátók ekkora „segítségre” aligha szolgáltak rá.

Amikor 33-16-ra vezetett már a hazai gárda, meglegyintette a teljes kiütés szele a gyarmatiakat. Ám akadt még tartalék bennük: Síró három ziccert is hárított, Székely újra magára talált, indításokat kapcsolt le, jól cselezett és eredményesen fejezett be több akciót, míg a házigazdák „belehaltak” a szépségbe, azaz látványos mozdulatokkal operáltak, ami sok hibát eredményezett. Így fordulhatott elő az a furcsaság, hogy a fölényes győzelmet arató Eszterházy-együttes az utolsó tíz percben csupán egyetlen gólt ért el.

Összességében a rendkívül masszív és egy „versenyistálló” benyomását keltő hevesi társasággal szemben a Kábel SE a mérkőzés több szakaszában eredményesen vehette fel a harcot, noha a mérkőzés végkimenetelébe nem lehetett beleszólásuk.

 

Csík János: A játékosaim olyan komolyan vették a meccset, mint ahogy azt kértem. Jól hajtottunk, ugyanolykor belecsúsztak hibák. D elég nagy volt a különbség, és ilyenkor kicsit kiengednek a játékosok.

Kedves László: Átalakult együttesünk, igaz nagy gólkülönbségű vereséget szenvedett a bajnokesélyes otthonában, de biztos vagyok benne, hogy ez a jövőben egy szerethető csapat lesz.

H.H.