A félidő közepén már jelentősebb előnyt szerzett a Kábel. Ekkor a kiválóan védő Duleba, valamint az ügyesen szervező Himer vezérletével fokozatosan zárkózni kezdett a házigazda gárda, mi több, a félidő utolsó tíz percére fordulva, Burik találatával a vezetést is átvették. A dabasi lendületet azonban a bravúrokat halmozó Ihász állította meg, Kiss emelését, Gigler szélső kísérletét is megfogta, a másik oldalon viszont a „kettős játékengedélyes” Gubó révén újra az Ipoly-partiak jutottak vezetéshez.

Szünet után ismét Szabó András percei következtek, valamennyi próbálkozása utat talált a Pest megyeiek hálójába, ráadásul egy elcsípett labdából Savón indult, és 16-20-ra alakította az eredményt. Szilágyi mester, a hazaiak trénere időt is kért, ám ez sem segített túlságosan tanítványain, mert tartósan nem tudták megközelíteni a Kedves-legénységet. Szívós munkájuk azonban idővel beért, mert a Ferencváros női csapatának edzője, Elek Gábor, illetve a „csere szélső” Talapka góljaival 27–27-nél kiegyenlítettek.

A végjáték rendkívül izgalmasan alakult. Az addig teljesen háttérben maradó játékvezetők rövid időn belül Kovács Pétert és Bécsit a kispadra száműzték két percre, de még ezt is átvészelték a vendégek, mert bár Bodorovics betörése után 30–29-re vezetett már a hazai csapat, előbb Savón, majd Gubó jóvoltából fordított a Kábel. Ám a nagy hajtásban elfáradó gyarmati kulcsemberek már nem tudtak tartalék- energiákat mozgósítani, ráadásul az utolsó percbe lépve 32–31-es dabasi előnynél Himer megmozdulása után egyértelműen jogtalan büntetőt ítélt a Bóna–Miskei duó. Az egyaránt reklamáló Báthori, és az alapjában véve nyugodt természetű Kedves László vezetőedző is a kiállítás sorsára jutott, Elek pedig nem hibázta el a hétméterest. Ezzel lényegében eldőlt a mérkőzés, a hátralévő másodpercekben még kétszer szerzett labdát a vendéglátó együttes, és végül Gigler állította be a 34–31-es végeredményt.

Összességében a találkozó ötven-ötvenöt percében jól, támadásban és védekezésben is hatékonyan játszó Kábel SE néhány kisebb megingásnak, illetve a végjátékban tapasztalt fáradtságnak „köszönhetően” veszítette el bajnoki veretlenségét.

Szilágyi Zoltán: A jelentősen megerősödött Balassagyarmattal szemben, a hétközben betegségekkel bajlódó játékosaink szívvel-lélekkel küzdve szerezték meg ezt a nagyon fontos győzelmet.
Kedves László: Az első és a második félidőben is volt olyan időszak, amikor eldönthettük volna a mérkőzést, ám nem éltünk vele. Ez bosszulta meg magát a végjátékban, és teljesen elfáradó kulcsembereinket sem tudtuk megfelelőképpen tehermentesíteni.

Ifi: 36-24.

forrás:nport.hu (Hegedűs Henrik)